A Kaposvári Cukorgyár biogáz üzeme

A cukorrépa feldolgozásához a kampány során rendkívül nagy mennyiségű hőt és villamos energiát használnak fel. A Kaposvári Cukorgyár az 1990-2005-ig tartó időszakban számos technológiai változtatással a felére tudta csökkenteni a cukorgyártás energia-igényét, további energia megtakarítást azonban már nem tettek lehetővé a gyártáson belüli fejlesztések ezért más, olcsóbb energiahordozó felhasználása vált indokolttá.

A gyár hagyományosan földgázból biztosította a cukorgyártási folyamathoz szükséges energiát. A fosszilis energiahordozók és különösen a földgáz árának bekövetkezett drasztikus áremelkedése, versenyhátrányt jelentettek azokkal a cukorgyárakkal szemben, akik továbbra is más olcsó energiahordozókból (kőszén) képesek biztosítani az energiaszükségletüket. Emellett a fosszilis energiahordozók felhasználását erősen korlátozta a gyár rendelkezésére álló szén-dioxid kvóta nagysága. A kapacitásnövelési törekvések energetikai oldalról csak akkor voltak biztosíthatóak, ha pótlólagos széndioxid-kvóta beszerzésére kerül sor, vagy ha olyan alapanyagból (pl. biomasszából) lehet előállítani a szükséges energiát, amely nem tartozik a kvótával szabályozott energiahordozók körébe.

A cukorgyártás során nagy szervesanyag-tartalmú melléktermékek keletkeznek, melyek megfelelő nyersanyagot biztosítanak biogáz termeléséhez. Ezek közül a legnagyobb mennyiségben a kilúgzott préselt cukorrépaszelet áll rendelkezésre, melynek mennyisége napi 1800-2000 t a kampányidőszak alatt. Ezen kívül kisebb mennyiségben – napi 200 t – a répa tisztítása során keletkező melléktermék a répatörmelék, répadarabkák, egyéb szerves növényi maradványok is felhasználhatók a fermentációs eljárásban.

A biogáz berendezés megújuló növényi energiaforrásból, a cukorrépa növény rostanyagának lebontásából állít elő bioenergiát. Ezen bioenergia előállítása és felhasználása nem terheli a környezetet, hiszen a répanövény fiziológiai folyamatai során a levegőből széndioxidot köt meg és ebből építi fel a szervezetében található szénhidrátokat, rostot, cellulózt. A fermentáció során ezekből a szénhidrátokból több lépcsőben biogáz képződik. A folyamat egy olyan körforgás, mely pótlólagos széndioxid kibocsátással nem terheli a környezetet, szemben a fosszilis energiahordozók felhasználásával.

A 120 napos cukorfeldolgozási un. kampány időszakban naponta 200 000 m3 metán és szén-dioxid keverékéből álló nyers biogáz termelődik, amit a cukorgyár kazánjaiban égetnek el. Ebben az időszakban 12 millió m3 földgáz kiváltásával a cukorgyártás energiaigényének 70%-át megújuló energiaforrásból fedezik.

A kampány időszakon kívül termelődött biogázt egy 2015-ben megvalósuló membrános gáztisztító berendezéssel földgázminőségűvé tisztítják és hazánkban elsőként földgáz hálózatba táplálják majd. Az üzem éves szinten 5 millió m3 biometán földgázhálózatba történő táplálását tervezi.